Szívem nehezen dobog már,
halovány fénye lassan jár.
Melege még téged vár,
átnézni rajta nem fer hát.
Menekülök a világ elől
Futnék a világ elől, de nem lehet.
Futnék a gondok elől, de nem tehetem.
Futnék az érzelmek elől, de nem lehet.
Futnék az igazság elől, de nem tehetem.
Futnék minden elől, mi e világban van,
de a valóság nem teszi ezt lehetővé.
nem futhatsz a világ elől,
hisz benne élsz.
Nem futhatsz a gondok elől,
hisz meg kell oldanod.
nem futhatsz az érzelmek elől,
hisz át kell élned őket.
nem futhatsz az igazság elől,
hisz az ad reményt a világnak.
nem futhatsz el semmi elől,
mi e világban van,
mert ez mind a részed.
Tavaszra virradva
Tavasz van, s virrad...
Az élet megindul,
mint mederben a vízfolyam.
Tavasz van, s virrad...
A virágok nyíladoznak,
a rovarok ébredeznek,
s rebegtetik szárnyaikat.
Tavasz van, s virrad...
az ég kiderül,
a Nap kivirul a rétre.
A rügyező fák lengedeznek
a friss, meleg szélben.
Tavasz van, s virrad...
A szellő végigfúj az erdőn,
s hozza magával
a tavasz virágos illatát.
Eltűnt a hó, a hóvirág is,
Helyette szép zöld lesz minden.
Tavasz van, s virrad...
A csiripelő madarak,
csapatokban jönnek vissza.
Lepke rezzen, nyuszi ugrál,
örül mindenki az újnak.
Hisz meleg, mert eljött,
eljött végre a tavasz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése